Óvakodjatok a Jezabel lelkülettől

 

Írta Vassula Ryden

> letölthető itt <

Bevezetés

Az egyik ok, amiért Isten megteremtette az embert az volt, hogy bebizonyítsa a Sátánnak, hogy azon túl, hogy természetéből fakadóan közölni akarja dicsőségét az emberrel, át is tudja isteníteni őt, vagyis hasonlóvá tudja tenni a Mindenhatóhoz, mégpedig a föld porából. Ez a teremtmény a romlandó anyag sarából kiemelkedve az istenség legfőbb magasságába juthat, és istenivé válhat a részesedés által. Ezért lehetséges, hogy az ember helyreállított és megszentelt állapotában még az angyalok karának is felette áll. Az ortodox liturgia ezért nevezheti a Szent Szüzet az „angyalok örömének”, a „mennyeknél magasztosabbnak”, „a keruboknál tiszteletreméltóbbnak és a szeráfoknál felülmúlhatatlanabbul dicsőbbnek”.

De ellenségünk, a Sátán, attól a pillanattól fogva, hogy Isten megteremtett minket, ellenünk volt. Irigy, amiért Isten az Ő képmására és hasonlatosságára teremtett minket, ezért szabadságánál fogva szüntelenül próbára teszi az embert és kísértésbe viszi, hogy elbukjon.

Ma a világ nem hisz a Sátán, mint gonosz lélek létezésében, de más gonosz lelkek és más sötét erők létezésében sem hisz, akik Isten teremtését zaklatják. Ha már valaki annyit elfogad, hogy a gonosz lelkek léteznek, az már fél siker a lelki harcban. Jézus figyelmeztetett minket, hogy napjainkban a Sátán legújabb trükkje az, hogy elhitesse az emberekkel, hogy sem ő, sem a pokol nem létezik. Ma sok keresztény nincs tudatában a Sátán vagy más gonosz lélek jelenlétének sem fizikai síkon, sem lelki értelemben, és nem tudnak a gonosz lelkek ránk gyakorolt hatásáról sem. Mivel elutasítjuk ezt a realitást, a Sátán és bukott angyalai szabadon mozoghatnak anélkül, hogy lelepleznénk és megakadályoznánk őket. A Sátán nemcsak a gonosznak egy formája, nemcsak egy energia vagy egy gondolat, hanem egy létező intelligens személy. Vele tartanak más gonosz lelkek hordái, akik vele együtt harcolnak Isten Országa ellen. Ha fizikailag láthatóvá válnának, elsötétítenék a napot!

Tudjuk, hogy a gonosz lelkek sohasem érik be azzal, hogy lápokon és más nyílt tereken kóboroljanak, hanem mindig arra törekszenek, hogy lakást vegyenek valakinek a testében és lelkében. „Réseket” és lehetőségeket keresve kószálnak, hogy befészkelhessék magukat a lelkekbe. Ördögűzéskor a démonokra szemmel láthatólag nincsenek hatással a félénk és nőies személyek, talán ezért is létezik az ortodox hagyományban az a gyakorlat, amely szerint a démonokat szó szerint elfújják és leköpik. A keresztelési szertartásban a keresztelendőt megkérik, hogy háromszor fújjon és köpjön a Sátánra. Egy ortodox pap ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Mennyire sajnálatos, hogy vannak papok, akik nem folytatják ezt a szokást, mert közönségesnek és visszataszítónak tartják. Bárcsak fölfognák, hogy ezzel mekkora szolgálatot tesznek a Sátánnak! Az biztos, hogy nagyon kedveli az ilyen előzékeny és jól nevelt embereket, és nagyra becsüli az együttműködésüket…”

Egy görög ortodox atya a következőket mondta: „Az Ortodox Egyház tökéletesen tisztában van a gonosz létezésével, aki egy láthatatlan személy, aki nemcsak azt keresi, miként kerítse hatalmába az emberek lelkét és testét, hanem aki anyagi dolgokban is lakást vesz, mint pl. otthonokban, bizonyos szobákban, a levegőben és a vízben. Mielőtt valakit bemerítenek a keresztvízbe, mindig kiűzik az ördögöt a vízből, hogy megszabadítsák a démoni erőktől. Például a pap így imádkozik Istenhez: „könyörgünk, Hozzád, Urunk, távozzanak tőlünk minden levegőben lévő és láthatatlan árnyak, el ne rejtőzzék ebben a vízben semmiféle sötét démon, és ne szálljon abba a keresztelkedővel együtt semmiféle gonosz szellem, amely elsötétíti a gondolatokat és megzavarja az értelmet”. A pap előtte háromszor kereszt alakban rálehel a vízre és megjelöli azt a kezével, amelyet háromszor belemerít, és azt mondja: „Zúzódjanak össze kereszted jelének súlya alatt minden ellenhatalmak”.

Sok keresztény nincs tisztában azzal, hogy egy vagy akár több démont is hordozhat. El sem tudják képzelni, hogy azt a testi vagy lelki betegséget, amelyben szenvednek, a bennük otthonra lelt gonosz lelkek is okozhatják. Sok érzelmi rendellenességet, idegbetegséget, idegösszeomlást, alaptalan félelmet, szorongást, migrénes fejfájást, asztmát, allergiát és pszichoszomatikus betegséget nagyon gyakran egy démon okoz, aki befészkelte magát az illető lelkébe és testébe. Ha valaki napjainkban egy ilyen démon létezését megemlíti, kinevetik, vagy egyszerűen középkori, maradi vagy babonás gondolatnak tartják. Ha engedjük, sőt ha nem is veszünk tudomást egy ilyen démon létezéséről, ezzel nagy kárt okozunk, mivel ez a gonosz lélek számára egyenlő a meghívással, hogy tartósan bennünk maradjon. 

Ebben a cikkben főleg egy bizonyos lélekről, a Jezabel lélekről fogok részletesen beszélni, aki nagyon gyakran fordul elő, főleg vallásos körökben, de irodákban, családokban és baráti körökben is. Bárki könnyen le tudja leplezni, ha ismeri a viselkedését. Annak a testnek a gyümölcse, amelyik ajtót nyit a gonosz léleknek. Egy személyen keresztül működő magatartás, mely a manipulálás, az önkényeskedés és a megfélemlítés taktikájával irányít. Azért tevékenykedik az egyházban, hogy megakadályozza a Lélek áradását. Az ördög gyűlöli Isten prófétai szavának áradását, mert a prófétai szolgálat bűnbánatra hív, és megalkuvás nélkül eltávolítja a gonoszt. A próféta mindig Jezabel ellen beszél. A prófétai szavak teremtő erővel bírnak, ami tehetetlenné teszi az ellenséget. Ennek a jelentőségét mutatja, hogy Jezabel meg akarta ölni Illést. A Jezabel lélek utálja a megalkuvást nem tűrő prófétai hangot. Nem tudja teljesíteni küldetését egy próféta közelében. Azonban most nem igazán Jezabel királynőről fogok beszélni, aki Acháb király felesége volt, mert a történetüket bárki elolvashatja a Bibliában (1Kir 21). Most inkább csak a róla elnevezett lélekről fogok írni.

A Jezabel személyiség uralkodni vágyó démoni gondolatok hatása alatt formálódik. Ezért az embernek hajlandónak kell lennie könyörtelenül szembenézni az igazsággal, és meg kell engednie Istennek, hogy keresztre feszítse a testét. Naponta alá kell vetnie a Szentléleknek a testét és annak hajlamait, hogy állandóan szabad maradhasson.

Jézus figyelmeztette a tiatirai egyházat erre a Jezabel nevű sátáni lélekre. Jezabel célja, hogy elhallgattassa Isten prófétáit, mert így tönkre tudja tenni Jézus tanúságtételét, amely a prófétaság lelke (Jel 19,10). Elszakít az igazságtól és az Úr szavától, amelyet Ő az egyháza javára ad, hogy azt kövessék, ami nem Istentől ered. Mesterien utánozza Istent, amivel számos hívőt sikerül elcsábítania az igazi prófétai kinyilatkoztatástól, amelyet Isten kegyelméből kapunk. Mivel a Jezabel lélek meghamisítja a prófétai felkenés ajándékait, meghívását és tekintélyét, Jezabel célpontja a prófétikus vezető, és az az egyház, ahol a próféciát nagy tiszteletben tartják. A prófétai egyháznak és vezetőinek meg kell érteniük, hogy ha Illés lelkülete visszatér, akkor a vele ellentétes Jezabel lélek is visszatér.

Ezekben a végső időkben a Szentlélek minden eddiginél jobban felismertette velünk ennek a gonosz léleknek a létezését, ezért fedte fel előttünk a nevét. Régebben beszivárgott néhány imacsoportunkba, valamint az Igaz Élet Istenben Társaságokba is, ahol sok kárt, csalódást, vitát, végül megosztottságot és rombolást okozott. Nem mulasztotta el, hogy beleártsa magát a koordinátor csapat áldásos munkájába is, és hátráltassa azt, de az Úr kegyelmével mindig sikeresen meg fogjuk különböztetni és eltávolítjuk őt a köreinkből, mielőtt kárt okozhatna. Úgy érzem, most jött el az az idő, amikor Urunk megtisztítja a szántóföldjét, ahogyan az angyalok elválasztják a konkolyt a búzától.

 

Szemtől szemben Jezabellel

Az elmúlt 14 év alatt milyen sokszor szembe találtam magam ezzel a lélekkel anélkül, hogy tudtam volna, mi a neve! Találkoztam ezt a gonosz lelket hordozó egyénekkel találkozókon, beszélgetéseken, imacsoportokban és sok más helyen is. Hányszor hallottam tőlük olyan klasszikus mondatokat, mint pl. „Én pont olyan vagyok, mint te! Nekem pont olyan megtapasztalásaim vannak, mint neked. Értelek. Isten ugyanazokat a dolgokat mondja nekem, mint neked”. Vagy: „Jézus nekem is nagyon hasonló üzeneteket ad, mint neked. Egyesíteni kellene az erőinket és együtt kellene dolgoznunk”. Vagy még konkrétabban: „Jézus és Szűz Mária azt mondta nekem, hogy együtt kellene dolgoznunk”. Vannak, akik egyszerűen fogalmaznak, de gondolataik épp oly bizarrak, mint pl. „Szent Édesanyánk azt akarja, hogy ezt vagy azt csináld”, megmondva, mit kellene tennem. Ezek a megjegyzések vagy szóban hangzottak el, vagy írásos formában adták át nekem. Barátokon keresztül kaptam nekem szóló írásos üzeneteket az „angyaluktól” vagy „Jézustól vagy Máriától”. Ezek közül sok hízelgő volt, hogy megtévesszenek, de sok ostorozó is, amiért visszautasítottam őket.

A Szentlélek igazi ajándéka sohasem nevezi meg magát, hanem engedi, hogy Isten fedeztesse fel. Mivel ez az Ő műve, és Ő viseli gondját, Ő gondoskodik arról, hogy megfelelő időben nyilvánosságra hozza. Ha valakinek hiteles hívása van Istentől, azt felismerik az emberek. De sokan, akiknek nem adatott meg a prófétálás karizmája, kinevezik magukat prófétává, és azzal járatják le magukat, hogy ezt hirdetik magukról, bármerre járnak.

Egyszer átutazóban voltam Nizzában és miközben a gépemre vártam, megszólított egy fiatal nő, aki felismert. Azt mondta, olvassa az IÉI üzeneteket és tetszenek neki. Mielőtt továbbment volna, elővette a névjegykártyáját, amelyen a neve alatt a foglalkozása állt: „Isten hírnöke”. Milyen arcátlan tud lenni valaki!

 Mostanában ismét szembe kellett néznünk ezzel a gonosz lélekkel számos helyen. Köszönöm Abberton atyának és Sullivan atyának a segítségét, hogy küzdelem árán, de sikeresen fölvették a harcot ezzel a gonosz lélekkel. Sajnos, akik hordozták, és akiket megkértek, hogy vegyenek részt szabadító imákon és gyógyításon, a mai napig nem tettek ennek eleget. Nagyon nehéz megtörni büszkeségüket. Azok, akik elmentek szabadító imára, nem hitték el, hogy ezt a lelket hordozzák. Ha valaki tagadja, hogy hordozza, az nem segít rajta, mert így elzárja magát a Szentlélek elől, aki pedig kész meggyógyítani őt.

A magát „prófétanőnek” nevező Jezabel hamisan tanította és vezette félre Isten hű szolgáit. Századok óta itt van köztünk és azt keresi, miként tudja megtámadni a prófétai szolgálatot, ami egy személynek, vagy az Egyháznak adatott. Ahol a prófétálás ajándéka jelen van, biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb a Jezabel lélek is meg fog jelenni. Néha kételkedem, hogy a Jezabel lelket hordozó személy tisztában van-e azzal, amit hordoz, mivel ezek az emberek minden áron el akarják érni a céljukat. 

Sok embert talán leginkább az téveszt meg, hogy Jezabel vallásos volt és vallásos cselekedetei voltak. Ethbaal lánya volt, aminek a jelentése ’Baallal’. Megtérítette a férjét, Achábot, hogy Baalt kövesse. Acháb Isten parancsa ellenére vette őt feleségül. A Jezabel név kifejezetten azt jelenti, hogy „lakóhely vagy lakás nélküli”. Jezabel pontos magyarázata úgy írható le, mint a saját akarat imádása.

 

Jezabel néhány jellemzője

A Jezabel lélekkel vívott csata egyértelműen az emberekért folyik. Az Egyházban ez a lélek arra törekszik, hogy Isten népén uralkodjon és irányítsa őket. Ha nem vagyunk a döntés emberei, a Jezabel lélek varázslata alá fogunk kerülni. Támogatja a vallásos szervezeteket, és nagy befolyással bír bennük, valamint a politikában. Bár Jezabel vallásos, hamis hatalmat gyakorol Isten igaz prófétai küldetésével szemben. Gyűlöli a prófétákat és minden prófétai szolgálatot. Különösen a bűnbánatot, az alázatot és a közbenjáró imát gyűlöli, mert ezek lerombolják makacsságának és büszkeségének erődítményeit.

A Jezabelek szeretnek olyan hatalmat sugározni, amivel nem rendelkeznek. Ez megfélemlítésen alapul, hogy elhomályosítsák azoknak az értelmét, akiket el szeretnének nyomni. Milyen gyakran próbál befolyást gyakorolni a Jezabel lélek? Az Egyházban: „Ha ezt megteszi, visszatartjuk a tizedünket”. Vagy: „Engedelmeskedj nekem, vagy nem lesz lelki védelmed!” Vallásos szervezetekben: „Ha nem úgy gondolkodsz, mint én, kiszállok, és nélkülem kell megoldanod a továbbiakat. Mindent megtartok magamnak, amit eddig csináltam”. Igen, ha valaki nem működik vele együtt, annak következményei lesznek. A megfélemlítés mindig arra törekszik, hogy fenyegetések révén irányítsa a személyt. A félelemkeltés hatására az áldozat irányíthatóvá válik, mert attól fél, hogy elveszít valami számára értékeset. Ez zsarolás, ami távol áll Isten szeretetétől, mert ezek mind helytelen eszközök: a törvénytelen hatalom és tekintély használata, olyan hatalom kivetítése, amely nem a miénk. Ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy egy személynek ne kellene kiállnia önmagáért, de ezt helyes eszközökkel kell tennie. Egy másik ember manipulálása, megfélemlítése és leuralása nem más, mint az irányítás és a törvénytelen hatalom égbekiáltóan durva gyakorlása.

A küldetésem elején, még Svájcban történt, hogy egy barátságosnak és buzgónak tűnő hölgy megkeresett azzal, hogy szívesen segítene a francia fordításban. Mivel senki más nem volt, elfogadtam az ajánlatát. A férje francia irodalmat tanított egy iskolában. Úgy tűnt, ez a hölgy alkalmas lesz a fordításra, mivel a férje is tud majd neki segíteni. De miután elolvastam a fordítását, észrevettem, hogy a nyelvezete távol van a Biblia nyelvezetétől. Jézus egyszerű, világos szavait fennkölt francia irodalmiassággal fordították le, aminek következtében elvesztette bensőséges jellegét. Mint tudjuk, az IÉI a Szentírással szoros kapcsolatban álló nyelvezetet használ. Sok idézet is található benne a Szentírásból. Bátorkodtam néhány bibliai kifejezést megváltoztatni a francia Bibliát alapul véve. Amikor rájött, hogy beleavatkoztam abba, amit ő „saját” munkájának nevezett, megfenyegetett és szememre hányta, hogy belerontottam az ő tökéletes franciasággal megfogalmazott szövegébe. Műveletlen személyként kezelt, aki nem ismeri a tökéletes francia nyelvet, emlékeztetett arra, hogy a férje francia irodalomtanár stb. Kemény hangú levelet írt, melyben azt mondta, vagy saját maguk dolgoznak és én nem változtatok meg semmit, vagy nem csinálják. A gyóntató papom azt tanácsolta, hogy hagyjam őket távozni.

Felhívtam és megmondtam neki, hogy nem fogadom el, amit mondott. Csalódottan megkért, hogy akkor adjam vissza neki az általa lefordított kéziratot. Rögtön ezután Urunkhoz fordultam és megkértem, küldjön nekem egy másik fordítót. Még ugyanaznap este felhívott Lucien Lombard és megkérdezte, tudnék-e valamilyen munkát adni neki, például fordítást. Így dolgozik a mi Urunk! Ha egy eszköze cserbenhagyja, küld egy másik személyt. Nem gond.

Miután leállítottuk a fordítói munkában ezt a hölgyet, saját könyvet írt „isteni üzenetek” címmel. Belgiumba ment és ott kinyomtatatta. A Jezabel lélek bosszúálló is. Sok barátomat felkereste, hogy elmondja nekik, milyen gonosz vagyok, és hogy neki is vannak látomásai. Azt mondta, egyik látomásában Pio atyát látta, aki azt állította, hogy én tényleg gonosz és hamis próféta vagyok. Mintha ez nem lett volna elég bosszú, egy honlapot is indított az IÉI ellen. Az volt a küldetése, hogy tönkretegye Isten prófétai művét. Tudomásom szerint a honlapja még mindig működik.

 

Jezabel egyéb jellemzői: játssza az Urat és a mártírt

Az önsajnálat tudatos lemondás és behódolás az áldozati mentalitásnak. „Amikor áldozatnak látod magadat, szó szerint bűnbe esel Jezabellel, mert nem állsz neki ellen” - állítja egy Jezabel lélekről szóló könyv. A Jezabelek testvéri szeretetről beszélnek, de épp az ellenkezőjét teszik akár tudatosan, akár tudattalanul. Ez a „szeretet” nem isteni szeretet, de még csak nem is kifinomult emberi szeretet. Ez egy saját elveken alapuló teljesen önző szeretet, amely elismerésre vagy irányításra törekszik. A Jezabel lelkek vallásos kifejezéseket is használnak, pl. a böjtölést és vallási alkalmat is szerveznek, csak hogy továbbadják az akaratukat. A Szentírásból idéznek és prédikálnak, konferenciát tartanak az erkölcsi értékekről, csak hogy megmutassák neked, hogy te milyen erkölcstelen vagy és hogy mennyire távol állnak a te gondolataid Isten gondolataitól - ellentétben velük, akik milyen jók, mégis áldozattá válnak. Más szóval ezek a lelkek az Urat játszák, azt tartják magukról, hogy ők magas spirituális szinten állnak, többek nálad, ahelyett, hogy Isten alázatos szolgái lennének, akik követik, amit a Szentírás mond: „Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak. Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is”. (Fil 2,3-4)

Észrevettem, hogy Jezabelnek sok jellemvonása van. Bármilyen jellemvonást fölvesz, hogy elérje a célját. A manipulálás másik módja, hogy nem az Urat játssza, hanem a mártírt. Jezabel e megtévesztő álarca megpróbál mindenkit manipulálni, azzal vádolva őket, hogy gonoszak vele szemben. Addig mesterkedik, amíg el nem hiteti, hogy félreértettétek őt, és ártatlan vért üldöznek, akárcsak régen a Feláldozott Bárányt vagy a vértanúhalált halt szent mártírokat. Találkoztunk valakivel, aki Jézushoz, a Legfőbb Áldozathoz hasonlította magát, amikor Jézust arra kényszerítették, hogy hagyja el Izraelt Heródes miatt. Ez a személy, akiről írok, az Acháb lelket hordozta, akit a Jezabel lélek manipulált. Időnként azonban ő maga is hordozta a Jezabel lelket. Az ő viselkedését figyelve kezdtem azt hinni, hogy ha valakinek lehet kettős személyisége, akkor ez előfordulhat az emberben tanyázó lelkekkel is. Hiszem, hogy ez a bizonyos személy mindkét lelket hordozta abban a konkrét esetben, amiről most beszélni fogok.

Az imacsoportunk vezetője nemcsak lelkiségi feladatait adta át egy Jezabel lelket hordozó személynek, aki azokat saját önző elképzeléseihez használta fel, hanem még az imacsoportunkat is átengedte neki. Azt gondolta, ha a Jezabel lelket Prófétának és Gyógyítónak kiáltja ki, azzal népszerűséget szerez egy hanyatló és haldokló imacsoportban. Amikor felismertem és összeütközésbe kerültem a két lélekkel, a vezető, aki az Acháb lelket hordozta, megpróbált ártatlan embereket hibáztatni mindenféle dolgokért. Ezért gondolom, hogy egy személy két lelket is hordozhat. Achábból Jezabel lett, mert gátlástalanul hazudott, ha ez segítette elérni a célját. Jezabelnek nem jelent gondot a hazudozás, mert ő hírhedt hazudozó. Az imacsoport-vezetőnk nemcsak az imacsoportot volt kénytelen elhagyni, hanem az országot is, hogy megússzon egy ellene indított bírósági eljárást, ami azóta is függőben van. Noha azt a tanácsot kapta, hogy vegyen részt egy szabadító és gyógyító lelkigyakorlaton, ő ezt visszautasította mondván, hogy igazságtalanul érte támadás. Ha valaki magára veszi a mártír lelkületet, sajnos sok embert tud megnyerni „ügyének”. Ez megelégedéssel tölti el, és nem érdekli, hogy megosztottságot okoz, és botránnyá válik Isten szemében.

Az is egészen természetes egy Jezabel lelket hordozó személy számára, hogy bejelentés nélkül beállítson valakihez azzal, hogy az Úr azt mondta neki, menjen oda imádkozni egy bizonyos szükségletért. Kényszerítve érzi magát, hogy másokért imádkozzon, mely kényszer azonban nem Istentől van.

 

Összecsapás a Jezabel és az Acháb lélekkel

Amikor egy Jezabel lelket szembesítenek az igazsággal, ellenségnek tekinti a szembesítőt. Ezért ellentámadást indít az „ellenség” ellen. Nincs nagyobb bosszúság az uralkodni vágyó személy számára, mint amikor szembesítik. Ez a személy sohasem fogja elismerni a bűnösségét, vagy feladni a hatalmát, ezért bosszút áll a szembesítőn. A védekezés az általános reakció, ha bármit javasolnak neki. Mélyen gyökerező bizonytalansággal keveredő gőgössége nem tűri a helyreigazítást, mert minden javító szándékot visszautasításként fog fel. Ezért sohasem lehet olyan kontrolláló lelket hordozó személyről hallani, aki beismerné, hogy téved. Ő mindig valaki mást hibáztat. Soha sincs lelkiismeret-furdalása, és soha nem ismeri be a vétkét.

A Jezabel lélek ellentétben áll Isten akaratával. A saját akarata válik számára istenné. Az ő akaratának be kell teljesednie a következményektől függetlenül. Jezabel nem csak a tekintélyt lopja el, hanem a vezetőséget is manipulálja. Hazugságokat és csúsztatásokat vet be. Isten azt várja, hogy ilyenkor legyen valaki, aki feláll és szembeszáll vele, de sokan engednek az Acháb léleknek, és inkább elfordítják fejüket a praktikáitól. Azzal indokolják, hogy végül is vallásos és sokat dolgozik az egyházban. A vezetők legnagyobb gyengesége, ha félnek a konfrontációtól. Békét akarnak anélkül, hogy a Jezabel lélek manipuláló és ellenőrző praktikáival való szembeszegülés árat megfizetnék.

Emlékszem, amikor Jezabel szellemét hordozó emberekkel kellett szembeszállnom, hirtelen mennyi vádat zúdítottak rám! Hirtelen megnyilvánuló gyűlöletük arra emlékeztetett, amikor még a kezdetekkor megtámadott a Sátán. A szóhasználatuk pontosan megegyezett, ezért tudtam felismerni ezekben az emberekben a Sátánt. Korábban barátként kezeltek és nagyra értékelték a küldetésemet, de miután szembesítettem őket, sárba taszítottak, becsmérlő szavakkal illettek, engem hamis prófétának, a küldetésemet pedig „teljes szemétnek” nevezték. Érdekes, hogy mindnyájan egyformán reagáltak. Az Acháb lélek másképpen reagálna.

Érdekes, hogy Jezabel reakciói mennyire hasonlítanak a Sátánéhoz. Amikor kezdetben megpróbált beszivárogni az írásokba a gonosz, amit észrevettem, a nyelvezete hirtelen „isteniből” trágárrá változott. Akik korábban „szerettek”, miután szembesítettem őket a Jezabel lelkülettel, mindent megtettek, hogy a hírnevemmel együtt tönkretegyenek.

Jezabel néha rövid időre lelkiismeret furdalást érez, de hamar visszatér a leuraló  praktikáihoz. Amikor imádkozni kezd, a saját dolgaiért imádkozik. Ebben nincs erő. Viszont az őszinte, odaadó közbenjáró ima bűnbánóvá és alázatossá tudja tenni a büszke és gőgös szíveket, és ennél nagyobb csapást semmi sem képes mérni a Jezabel lélekre. A Jezabel lélekre jellemzően arról panaszkodik, hogy őt nem becsülik meg eléggé.  Önző természeténél fogva bármeddig elmenne, hogy hazugsággal és túlzásokkal lelki embernek állítsa be magát. Énközpontú lévén végül is senki sem olyan fontos, mint ő. Újra és újra képes azt állítani, hogy döntése a sok ima eredménye. Tudja, hogyan kell elnyernie mások szimpátiáját, mert tudja, hogyan kell azonnal elsírnia magát, és hogyan tud bolondot csinálni majdnem mindenkiből.

Ami az Acháb lelket illeti, ő arról ismert, hogy kész lemondani a hatalmáról. Kerüli az összeütközést és tagadja a hibáit. Az Acháb lélek gyenge és félős. Szereti a pozícióját, de fél az összeütközéstől. Párban működve az Acháb és a Jezabel lélek csendesen kialakít egy egymástól kölcsönösen függő kapcsolatot. Mindkettőjüknek szüksége van a másikra, hogy elérjék a céljukat. Egy Acháb lélek által befolyásolt lelkipásztornak egy Jezabel lelket hordozó ember segítségére van szüksége azért, hogy meg tudja őrizni a pozícióját és meg tudja védeni a népszerűségét. Lehet, hogy a lelkipásztor megengedi ennek az embernek, hogy az „adományait” a saját önző céljaira használja fel, csak azért, hogy népszerűséget szerezzen bármi áron is. Ha így tesz, az addig jelen lévő igaz prófétai tevékenységnek egyre kevésbé fognak fontosságot tulajdonítani, és végül el is lesz hallgattatva. Ha ez bekövetkezik, lelki vákuum keletkezik abban a templomban.

 

Micsoda meglepetés!

Egyszer az egyik imacsoportunk zártkörű megbeszélést tartott, hogy megvitasson bizonyos előkészületeket a jövőre vonatkozóan. Ekkor váratlanul besétált hozzájuk két úriember, akiket alig ismertek, és akik azt állították magukról, hogy megkapták a prófétálás karizmáját. Amikor a megbeszélés kellős közepén beléptek, senki sem szólt hozzájuk. Tulajdonképpen néhányan még örültek is, hogy bejöttek közéjük, mert azt gondolták, biztosan Isten küldte őket megoldani azt a problémát, amivel éppen foglalkoztak. Sajnos a csoport lelki vezetője titokban támogatta őket, ami az egész csoportot befolyásolta abban, hogy higgyenek nekik. Nem tudta, hogy mindketten Jezabel lelket hordoznak. Semmi közük sem volt ehhez a megbeszéléshez, de meghívatták magukat, hogy maradhassanak. Pillanatok alatt párbeszédbe kezdtek Istennel és az „isteni üzenetek” csak úgy áradtak egyes jelenlévőkre. Az üzenetek megmondták, hogy mit tegyenek. Senki sem akarta elküldeni őket, mivel az „isteni üzenetek” olyan hízelgőek és megtisztelőek voltak, hogy ez még inkább megnehezítette, hogy bárki bármit is tegyen. Ez az ördög csábítása volt! Senki sem mert ellenszegülni a két férfinak. Sokkal később az imacsoport tagjai, akiknek az „isteni üzeneteket” közvetítették, megértették, hogy azok nem Istentől származtak.

Az ellenszegülés valóban az egyetlen „gyógymód” a Jezabel lélekkel szembeni küzdelemben. De sokan félnek az összecsapástól, mert tudják, hogy az milyen kellemetlen helyzetet teremt. Ezért inkább halogatják az elkerülhetetlent.

 

Manipulálás, irányítás és megfélemlítés 

Két dolog mindig is gyötörte az Egyházat: az irányítás és az uralkodási vágy. A hatalmi harc mindig is megosztotta és rövidre zárta az Egyház erejét. Az uralkodni vágyó lélek működésének legravaszabb és a legáltalánosabb módja a manipulálás. Ezt sokféleképpen gyakorolja: például hízelgés, önsajnálat, burkolt utalás, javaslat, tipp formájában. Ha például pénzkicsikarás a manipuláció célja, ennek elérésére több módszert is alkalmazhat. A legnevetségesebb módszerhez, amiről valaha hallottam, egy bizonyos „látnok” folyamodott, aki nyitott egy imaházat, kirakott egy tájékoztatót, miszerint minél több pénzt ad valaki az imaháznak, annak annál kisebb lesz a kockázata, hogy a tisztítóhelyre kerül. Mintha a pénzadás egyenesen a mennybe vezetne! Sajnos sok jó ember hitt ennek a „látónak,” és beömlesztették a pénzüket erre a célra. A „látnok” bátran használta a pénzüket, vett magának egy drága autót, sőt a férjének is vett egyet.  Amikor aztán egy nap szembesítettem, az egykori „szerető” barát, száznyolcvan fokos fordulatot vett, és kimutatta a foga fehérjét. Azzal vádolt, hogy hamis próféta vagyok és sok ismerősét, akik az IÉI üzeneteket olvasták, arra buzdította, hogy égessék el a könyveket. Minden eszközzel azon munkálkodott, hogy tönkretegyen engem és a küldetésemet. Megértettem, hogy ha egyszer mindenki előtt felfeded és leleplezed a Jezabel lelket, a hordozója féktelen dühbe gurul és a lelki embert megjátszóból egy csapásra az ellenkezőjévé válik. Hadat üzen neked, és hatalmas zajt csap, mert attól fél, hogy mások is felismerik a hamisságát. Ez a személy felhívta az Egyesült Államokban működő terjesztőinket, hogy megkérje őket, égessék el a könyveimet és videóimat, miközben a lehető legjobb indokokkal szolgált nekik: „Isten arra kért engem, hogy figyelmeztesselek benneteket” stb.

 A muníció egy további probléma. A jezabelek állandóan gyűjtik a muníciót. Információkat szereznek be, melyeket fel tudnak használni ellened abban az esetben, ha a hatalmuk veszíteni kezdene az erejéből. Mindazt, amit összegyűjtöttek, könyörtelenül felhasználják ellened. Erre vonatkozóan volt egy esetünk, amikor a nemzeti társaságaink megalakulóban voltak. Egy bizonyos személynek nagy hatalmat adtunk a csoportunkban. Felhatalmaztuk, hogy foglalkozzon a szervezőkkel, a találkozóimmal, a riportokkal, az egyik újságunkkal és más dolgokkal. Elnyerte az egyik közeli papunk tiszteletét, akit sikerült úgy manipulálnia, hogy ha nem értettem vele egyet, elmondta ennek a papnak, és ellenem fordította őt. Ha magam mertem szervezni egy találkozót, és magam tárgyaltam a szervezőkkel anélkül, hogy őt bevontam volna, jelentett a papnak, aki kiabált velem, és kilépéssel fenyegetett. A pap azt mondta, nyugodtan bízzak rá mindent erre a személyre úgy, mint egy lelki vezetőre vagy egy gyóntatóra! Rávette a papot, hogy arra kényszerítsen, hogy adjak át neki minden rendelkezésemre álló információt, különben beárul, és bajban leszek. Mindenről tájékoztatnom kellett ezt az embert.

Mintha ez nem lett volna elég, hirtelen furcsán kezdett el viselkedni. Kijelentette, hogy ő is kap lokúciókat Jézustól. Egyfajta transzba esett és utasításokat adott mindenkinek, kijelentve később, hogy ezek az utasítások magától Krisztustól jöttek. A prófétát játszotta. Az egyik lelkigyakorlaton maga köré gyűjtött néhány embert, akik ugyanabból az országból jöttek ahonnan ő, és megpróbálta a maga oldalára állítani őket ezzel a szöveggel: „Jézus azt mondja neked, hogy engem kövess és ne Vassulát. Az ő szolgálatának vége van”. Az volt a célja, hogy megossza a csoportunkat és annyi embert állítson a maga oldalára, amennyit csak tud. Odáig ment, hogy kijelentette: „Jézus azt mondta nekem, hogy én vagyok az, aki továbbviszi az IÉI üzeneteket, mert az üzenetek befejeződtek Vassula számára”. Mintha az IÉI egy örökség lenne! Amikor lélekben „meggyilkolták”, átélte a „keresztre feszítést” és „isteni üzeneteket” adott nekünk. Hiába is mondtam volna, hogy mindebből semmi sem származott Istentől, hiszen teljes támogatást élvezett attól a paptól, aki egybetartotta a csoportot.

Végül, amikor szembesítettem őt és a papot is, elszabadult a pokol. Mindkettőjüket elvesztettem. De ez számunkra nem veszteség volt, hanem megkönnyebbülés, mert megszabadultunk ettől a Jezabel lélektől. Csak azt sajnáltuk, hogy a papot is elveszítettük, aki jó pap volt, de elvakította és manipulálta az a lélek. Sok év múltán végül ez a pap felismerte a tévedését, és újra felvette velem a kapcsolatot. A másik ember egyszerűen eltűnt. Tehát, amikor valaki irányítani vagy manipulálni próbálja mások akaratát, az Isten törvényeinek nyilvánvaló megsértése, és a Sátán uralma alá esik. Irányítás az is, ha valaki visszatartja az információkat. Jezabel hatalmat gyakorol feletted, ha tud valamit, amit te nem tudsz egy adott helyzetről. Jezabel szemében az irányításnak hatalmas fegyvere az olyan információ, amit ő tud, te viszont nem.  

 

Kísértések

Számos alkalommal észrevettem, hogy amikor valaki másoknál nagyobb felelősséget kap a csoportjainkban dolgozva, kísértésbe esik, és azt gondolja, hogy ő már nem szorul senki tanácsára. Úgy, mint a fenti esetben. Mindennél fontosabb, hogy maradjunk alázatosak, szolgáljunk, és ne legyünk zsarnokok. Felelős pozícióba kerülésnél az ego jelenti a legfőbb veszélyt. Ha egóját nem tette helyre korábban az, aki felelősséget kap, úgy kezd magára gondolni, mint akinek nincs hibája, és makulátlan. A mi példánk Jézus, aki ellenzi a gőgöt: „Isten ellenáll a gőgösöknek, de kegyelmet ad az alázatosaknak”. (1Pét 5, 5) Aki kísértésbe esik, hogy másokat irányítson, az ajtót nyit a Jezabel léleknek.

Az irányító egyik fő jellemvonása, hogy neki mindig igaza van. Nem tévedhet, és aligha fogja beismerni, ha rosszat tett. A Jezabel lélek sosem téved, esetleg átmenetileg elismeri bűnösségét, hogy valakinél „jó” legyen. Amikor egy Jezabel bocsánatot kér, azt sohasem igazi bűnbánatból, vagy a rossz cselekedet elismeréseként teszi, hanem inkább csak azt mondja, hogy „sajnálom, ha megbántottalak”.

Egy párbeszédben addig csűri-csavarja a dolgokat, amíg azt nem kezded érezni, hogy bocsánatot kell kérned tőle, amiért rossz döntést hozattál vele. A Jezabel lélek más jellemvonásait is felismertem. Az irányító mindig mindenért elviszi a dicsőséget, ami csak jónak látszik. Hamar keresztülnéz azokon, akik tényleg szorgalmasan dolgoztak, könnyedén átlép embereken, és semmibe veszi az illemszabályokat, hogy ő kapja az elismerést.

 

Lélek vagy test?

Jezabel lélek vagy csak test? Jezabel lélek, de hozzá tud férni a nem keresztre feszített testhez. Nem lehet találkozni egyetlen olyan uralkodni vágyó szellemet hordozó személlyel sem, aki beismerné, hogy nincs igaza. Mindig valaki más a hibás. Ha ragaszkodsz, hogy bocsánatot kérjen és ezért összetűzésbe kerülsz vele, valószínűleg olyan éles választ fogsz kapni, mint például: „Igen, nekem nincs igazam. Én mindig csak tévedek”. Az ilyen gúnyos válasz messze van a bűnbánattól.  

 

Összezavart beszélgetések

Az egyik agyafúrt módja, hogy kicsússzon a kezedből, amikor szembesíteni akarod az, hogy megpróbál összezavarni úgy, hogy egy perc alatt ötször is témát vált. Ha egyfolytában zavart kelt, nincs kitéve annak, hogy felfedjék.  Ezért lehetetlen logikusan beszélgetni egy Jezabel lélekkel. Ha a gondolatait leírná, jó néhány oldalt teleírna más témákról, csak arról nem, amellyel kapcsolatban összetűzésbe kerültél vele. Olyan kusza lenne a szövegkörnyezet, hogy senki sem értene belőle egy mukkot sem. Ha beszélsz vele, hetet-havat összehord, csak hogy megtévesszen és összezavarjon. Sohasem válaszol a kérdésedre. Az ilyen szituációban meg kell ismételni a kérdést és meg kell kérni, hogy csak az adott kérdésre válaszoljon. De ők ezt sohasem fogják megtenni. Sohasem.

 

Monológok

A Jezabel lelket hordozó emberek sokszor megállás nélkül beszélnek. Szükségük van arra, hogy érezzék a hatalmat és a tekintélyt, és bármit megtesznek annak érdekében, hogy ezekre szert tegyenek. Úgy érzik, ők mindenkinél többet tudnak, ezért ők dominálnak, ők vannak túlsúlyban minden beszélgetésben. Jezabel a beszédet is hatalmi eszközként használja. Ezért a beszélgetésben mindig ő beszél, legyen szó akár sportról, időjárásról vagy Isten országáról. Az irányítás ezen formája miatt másoktól nem fogad be semmit egész életében. Minden vele folytatott párbeszéd egyoldalú. Te csak hallgató vagy. És ha netán egyszer egy kis szünetet tart, és te mondani akarsz valamit, a Jezabel lélek kikapcsol és nem hall téged.

 

Ego

Ahelyett, hogy Isten elkötelezett szolgáinak tekintenék magukat, akik egyszer önként vállalták, hogy Istent szolgálják, ők inkább egy nagyvállalat vezérigazgatójának tekintik magukat. De Isten mindenkinél jobban látja őket. Mert Isten a Vezérigazgató! Magatartásukkal elmérgesítik a környezetükkel való kapcsolatot. Főnökösködnek a körülöttük lévő embereken, a lelki ügyeket üzletként kezelik, nem Isten országaként. Enyhén szólva nagy szükségük lenne arra, hogy meghaljanak önmaguknak, és hogy alázatosak legyenek. Az önzésnek nincs helye Isten országában.

Nem kétséges, hogy Isten azért választott ki minket, hogy saját elképzeléseinket félre téve szolgáljuk Őt. De sokan közülünk úgy határoztak, hogy ők a „maguk módján” szolgálják Istent. Ezért éretté kell válnunk és el kell ismernünk az Ő Vezetését és meg kell értenünk a szavait: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek”. (Jn 15, 5)

Vannak, akiknek megváltozott a szívük, és Istent tették az első helyre az életükben, de csak egyedül tesznek valamit Istenért. Ők zárkózott, maguknak való emberek, nem vesznek részt csapatmunkában. Ha nem élünk imaéletet, nem leszünk érzékenyek arra, amit az Úr mond. Akkor a tétlenség és a langyosság fog eluralkodni rajtunk. Jézus nem azért élt a Földön, hogy a saját akaratát vigye véghez, hanem azért, hogy az Atya akaratát teljesítse be. Hívőkhöz méltóan le kell mondanunk a saját elképzeléseinkről, és arra kell törekednünk, hogy az Ő szándékait teljesítsük az életünkben. A Szentlélek a Vezetőnk, aki feltárja előttünk az Ő szándékait.

Láttuk, mennyire önközpontú és irigy a Jezabel lélek. A Lélek másoknak adott ajándékaira vágyni (irigyelni) a saját dicsőségünk érdekében, az bűn. Ez hasonlít Káin bűnére Ábellel szemben. Ábel Isten kedvében járt, míg Káin önző és irigy indokai miatt elvágta Ábel torkát.  Itt hívom fel a figyelmeteket azokra, akiket hallottam, amint azt mondják az embereknek: „Menj haza és gyakorold a nyelveken szólást”. Mintha úgy lehetne gyakorolni ezt a Szentlélektől kapott ajándékot, mint a zongoraleckét! Emlékszem egy fiatal papra, aki arra kérte az imacsoportunkat, hogy menjen el hozzá gyakran a nyelvek ajándékát gyakorolni. Miután néhány „óra” után sem történt semmi, azzal vádolta a csoportot, hogy van közöttük egy gonosz személy, aki akadályozza a Szentlélek áradását és ezzel elkergette őket.

Nemrég hallottam, hogy egyik imacsoportunkban valaki prófétálás órákra jár: más szóval prófétálni tanul. Hát ide jutottunk? Hogy tudnánk még jobban eltérni a Bibliától?  Mert ez Isten Szavától való eltévelyedés, Isten Szavának a félreértelmezése. A Szentlélek nem árusítja, és nem kereskedik az Ő ajándékaival, hanem ingyen adja azoknak, akiket kiválaszt. A nyelveken való ima magasabb szintű ima, mint a természetes szinten elmondott ima. „Aki ugyanis az elragadtatás nyelvén szól, nem emberekhez beszél, hanem az Istenhez. Senki sem érti, hiszen a Lélektől indíttatva titokzatos dolgokat mond”. (1Kor 14, 2) Természetesen Szent Pál azt is mondja, hogy jobb lenne, ha lenne valaki, aki értelmezni tudná ezt a nyelvet az egyház javára. Továbbá azt is mondja, hogy a prófétálás értékesebb, mert az az Egyház javára van.

Amikor a hívő nyelveken imádkozik, átlépi értelmének korlátait és a Lélekben beszél Istenhez. A nyelveken való ima valójában megegyezik a Lélek összes többi ajándékával: a prófétálással, az ismeret szavával, a bölcsesség szavával, stb. Ugyanis a Lélek megnyilatkozása nem az értelem terméke, hanem a Szentlélek ajándéka, az Ő megnyilatkozása. Ezért óvnék mindenkit attól, hogy „különórákat” vegyen abból, amit Isten Lelke ad!

Ezzel befejezem, de szeretném még hozzátenni, hogy ezen cikk sok részét R.T. Kendall könyveiből vettem, aki két kötetet írt a Jezabel lélekről. A tanulmány elején lévő egyes részeket pedig egy görög ortodox papi hírlevélből idéztem. A többi rész a saját tapasztalataimon alapul.

Habár a csomagolás közepén vagyok, mert elköltözöm, és már este 6 óra van Rómából való elutazásom előtti napon, azért sikerült befejeznem ezt a cikket. A sietség miatt kérem, bocsássák meg a hibáimat, a rossz angolságomat és az esetleges ismétléseket. A cikk megírásával az volt a célom, hogy mindnyájunk javát szolgálja. Olvassák figyelmesen és ismerjék fel, ha esetleg kialakulóban van valamelyikükben ennek a léleknek valamely jellemvonása. Ha úgy gondolják, hogy bármelyik részben magukra ismertek, emlékezzenek arra, hogy nincs minden veszve, mert van egy széles kapu a menekülésre, és ez a BŰNBÁNAT.

 

Isten áldja mindnyájukat!

Krisztusban:

Vassula

(ez a levél 2004 decemberében készült)

Share

Friss Hírek

Facebook Like Gomb

Főmenü

Be / Kijelentkezés