Bízz Bennem, tartsd meg követőidet és remélj Bennem. Nem vagy egyedül!

2011. december 27.

Uram, ebben az elkövetkező időszakban szabadíts meg minket a gonosztól, és jöjjön el a Te országod, a Te uralmad fogadjon be minket.

Ó, Vassula! Az Én békémet adom neked. Úgy ismernek, hogy nagyszerű dolgokat tettem, tehát bízz Bennem. Soha ne feledj továbbadni mindent, amit adtam neked. Légy türelmes üldözőiddel, és ah! amit Atyámnak a mennyben mondtam, az nagyon releváns a ti időtökben is. Szemrehányást tettem a városoknak, ahol oly sok csodát tettem, és még mindig nem tartottak bűnbánatot. Miért csodálkozol azon, hogy a papság bizalmatlan veled szemben, hiszen ők nem látják, hogy ezek az Üzenetek az Én kegyelemem művei, és közülük néhányan mérlegelés nélkül, örömmel elítélnek téged. Azt kérdezed, hogy miért nem kapják meg a hit kegyelmét? Nos, amit akkor mondtam, most is azt mondom: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.” [1]

„Még a sakálok is odanyújtják emlőiket, hogy kicsinyeiket táplálják; de népem leánya kegyetlen, mint a struccmadár a sivatagban.”[2] Ami a fiatalokat illeti, az arcuk fekete a bűntől.

Vassula, figyelj, és írd: összeesküdtek ellened, és vadásznak rád, de minden gonosz cselekedetük, minden rágalmuk ellened vissza fog hullani a fejükre. Bízz Bennem, állj a sarkadra, és remélj Bennem. Nem vagy egyedül, Én veled vagyok!

Sokak közül választottalak ki, hogy beszélj a nevemben. Kedves vagy Nekem, a bátorság, a reménység és a hűség koszorújával öveztem fejed. Nézd, ennek a bűnös nemzedéknek tanújává tettelek, és Ciprus a nevemben növekedni fog, és a szél messzire viszi szavamat. Gyűjtsd össze a nemzeteket minden népből, hadd hallják szavam.  Sokkal többen összegyűlnek majd, hogy meghallgassák Üzeneteimet. Érted?

Vassulám, folytatni fogom, hogy összegyűjtöm nyájamat, mint téged: a Szeretet szeret téged, állj meg fényemben, és helyezd Belém reménységedet. IC