Kinyilvánítom akaratom, hogy mindenkit megtérésre vezessek és megmentsek!

2017. július 26.

Az Úr az én erősségem,

örömöm, lélegzetem, mosolyom,

hódítóm, megmentőm!

 

Ilyen vagy Te, Uram,

és én magasztallak Téged.

Téged, aki a világmindenség

Királya vagy!

Vassulám! Ne merészkedj messzire tőlem. Az én Jelenlétem beszél hozzád kis virág! A jó magok, melyeket elvetettem benned, megdicsőítenek engem és Atyámat, aki örömét leli szegénységedben és bizonytalanságodban. Arra jelöltünk téged, hogy emlékeztesd őket, továbbítsd Szavunkat utolsó figyelmeztetésként. Hogy miért? A mindnyájatok iránt érzett mérhetetlen szeretetünk miatt!

Tudja meg ez a nemzedék, hogy ez a mi közös művünk, Vassula! Én, az Isten nem hagyok el senkit. Még ha a világ nagy része vakká vált, és ellenem is fordult, mondom neked, ez csak rövid ideig lesz így, nem tart örökké. Kinyilvánítom akaratom, hogy mindenkit megtérésre vezessek és megmentsek!

El fogom űzni az istentelenséget egyetlen rájuk vetett pillantásommal. Hogyan buktak el valamikor a hősök? A hősök, akik erősebbek voltak az oroszlánnál? Ezrek fognak elbukni és uralmam alá kerülnek, senkit nem hagyok, hogy megkérdőjelezze a szabályaimat, sem a Szavamat. Szavamnak hatalma van, és úgy világít, mint a fáklya lángja. Esőt tud fakasztani, vagy tüzet tud hozni. Szavam hatalma képes hegyeket elmozdítani, és királyságokat megdönteni.  A pusztaságot zöldellő kertté tudja tenni. Csodákra képes. Városokat pusztít el, melyek elbuktak és állandó bűnben élnek. Szavam csodákat visz végbe: meggyógyítja a szíveket, feltámasztja a testeket a halálból, viaszként megolvasztja a hegyeket, fényt hoz oda, ahol sötétség uralkodott. Szavam cselekszik, él, és igen, kétélű kardként vág, sőt annál is élesebben, amint azt a Szentírás mondja: „Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. Semmilyen teremtett dolog nem marad előtte rejtve; minden föl van fedve és nyitva van az előtt, akinek számadással tartozunk.”[1]

Ez minden mára, Vassula. Szenteld magad az én ügyemnek, add nekem, a te Kedvesednek osztatlan figyelmedet! Maradj szeretetemben! Csak annyit kérek tőled végül, hogy viszonozd az irántad érzett szeretetemet, és engedd, hogy megpihenjek benned, amint én is megengedem neked, hogy megpihenj énbennem… Cselekedj Nevemben félelem nélkül! A Szeretet szeret téged. IC



[1] Zsid. 4,12-13.

Share

Friss Hírek

Facebook Like Gomb

Főmenü

Be / Kijelentkezés